Narancs

Pénteken megünnepeltuk Beatrix királynő szülinapját Amszterdamban. Dálután fel 3 fele indultunk Bogival, a lakótársammal. Kocsival elvittek minket Lelystadba. Itt mar szinte minden narancssargaba oltozott. A 3 oras vonatot sikeresen el is ertuk, mivel ez a szülinap arról szol, hogy mindenki Hollandiában iszogat es bulizik, gondoltuk mi is így fogjuk eltölteni az utat Amsterdamba. A vonat valahogy nagyon lassan döcögött, rengeteg ember volt rajta. Vegül nem a központi állomáson tett ki minket, hanem Amsterdam Zuidban, innen be kellett metróznunk a központba, ahol szegény Zsuzsi mar türelmetlenul vart ránk. Metrózni viszont sikerült ingyen. Egy szerelmes kocsiban utaztunk, ahol olyan tapeta volt, aminek minden egyes kis kockájara tollal ráírták a szeretlek szót mindenfále nyelven. Legalábbis úgy nézett ki, mintha tollal irták volna rá, természetesen ez előre gyártott volt. Szóval kb. 15 percig a szeretlek szóval ültem szemben. Végre megérkeztünk, hat itt jött az a gond szemben, hogy hol találjuk meg a Zsuzsit, aki beült egy mekibe a foutcan, hat igen, de a Dam terre tobb setalo utca is vezet, es meki nem is egy van. Bogival az elso arusnal beszereztuk a narancssarga kalapunkat, amit lehet nem kellett volna rogton az elsonel. De sebaj, nagyon jol allt.:) Ezutan ha mar a mekinel felszedtuk a Zsuzsit, akkor mar be is dobtunk egy sajtburgert. Ezutan nekem minden vagyam volt tipikus sultkrumplit enni. Ez a vagyam nem sokkal kesobb teljesult is.:) A Dam teren, ami a kozpontban szerintem foternek szamit, mindenfele hinta volt, orult magassagokba repitette az embert. A Bogi nem semmire vallalkozott, kicsit spiccesen felult az egyikre. En addig megkaptam a sult krumplimat, nagyon fincsi fokhagyma szosszal. Boginak meg sem kottyant, hogy ossze vissza raztak öt a levegőben.Ezután vándorolgattunk a városban, minden kis utcában kulonfele kis szinpadok voltak felállitva, vagy a ket epulet közé volt felhúzva egy híd es a DJ-k onnan keverták a zenát. Egyszer szerintem meleg buliba is keveredtünk, mert rengeteg melegnek kinező fickó volt körülöttünk. A legjobb buli az egyik kis szinpadnál volt, ott tovább is elidőztünk es táncikáltunk, megint sikerült egy idegennel fánykepezkedni, ilyen az én formám vonzzuk a velünk fénykepezkedni vágyó embereket. Sajnos hamar hazaindulunk, olyan 11re mar otthon is voltam. Igaz ezalatt a pár óra alatt is elfáradtam rendesen, de mégis visszanézve maradtam volna meg bulizni.:)